A folyadékkromatográfiás kvantitatív elemzés elvei és módszerei

A folyadékkromatográfia elválasztási mechanizmusa a keverékben lévő komponensek affinitásának különbségén alapul a két fázishoz.

A különböző állófázisok szerint a folyadékkromatográfiát folyadék-szilárd kromatográfiára, folyadék-folyadék kromatográfiára és kötött fázisú kromatográfiára osztjuk.A legszélesebb körben alkalmazott folyadék-szilárd kromatográfia szilikagéllel töltőanyaggal és kötött fázisú kromatográfia mikroszilika mátrixszal.

Az állófázis formája szerint a folyadékkromatográfia oszlopkromatográfiára, papírkromatográfiára és vékonyréteg-kromatográfiára osztható.Adszorpciós kapacitása szerint adszorpciós kromatográfiára, megoszlási kromatográfiára, ioncserélő kromatográfiára és gélpermeációs kromatográfiára osztható.

Az elmúlt években a folyadékoszlop-kromatográfiás rendszert egy nagynyomású folyadékáramlási rendszerrel egészítették ki, hogy a mozgófázis gyorsan áramoljon nagy nyomás alatt, javítva az elválasztási hatást, így a nagy hatékonyságú (más néven nagynyomású) folyadékkromatográfia. megjelent.

RÉSZ
01 A folyadékkromatográfia kvantitatív elemzésének elve

A minőségi számszerűsítéshez szabványként tiszta anyagokra van szükség;

A folyadékkromatográfiás mennyiségi meghatározás egy viszonylag kvantitatív módszer: azaz a keverékben lévő analit mennyiségét ismert mennyiségű tiszta standard mintából becsüljük meg.

RÉSZ
02 Folyadékkromatográfiás mennyiségi meghatározás alapja

A mért komponens mennyisége (W) arányos a válaszértékkel (A) (csúcs magassága vagy csúcsterülete), W=f×A.

Kvantitatív korrekciós tényező (f): A mennyiségi számítási képlet arányossági állandója, fizikai jelentése pedig az egységnyi válaszérték (csúcsterület) által képviselt mért komponens mennyisége.

A mennyiségi korrekciós tényezőt a standard minta ismert mennyiségéből és válaszértékéből kaphatjuk meg.

Mérje meg az ismeretlen komponens válaszértékét, és a komponens mennyiségét a kvantitatív korrekciós tényezővel kapjuk meg.

RÉSZ
03 Gyakori fogalmak a kvantitatív elemzésben

Minta (minta): kromatográfiás elemzéshez analitot tartalmazó oldat.Standard és ismeretlen mintákra osztva.

Szabvány: ismert koncentrációjú tiszta termék.Ismeretlen minta (ismeretlen): Az a keverék, amelynek koncentrációját vizsgálni kell.

A minta tömege: A vizsgálandó minta eredeti tömege.

Hígítás: Az ismeretlen minta hígítási tényezője.

Komponens: a kvantitatívan elemezni kívánt kromatográfiás csúcs, vagyis az a vizsgálandó anyag, amelynek tartalma ismeretlen.

A komponens mennyisége (mennyiség): a vizsgálandó anyag tartalma (vagy koncentrációja).

Integerity: Egy kromatográfiás csúcs csúcsterületének számítógép általi mérésének számítási folyamata.

Kalibrációs görbe: A komponenstartalom és a válaszérték lineáris görbéje, amelyet ismert mennyiségű standard anyagból állapítanak meg, és amelyet az analit ismeretlen tartalmának meghatározására használnak.

RÉSZ
04 Folyadékkromatográfia kvantitatív elemzése

1. Válasszon ki egy kvantitatív elemzésre alkalmas kromatográfiás módszert:

l Erősítse meg az észlelt komponens csúcsát, és érjen el 1,5-nél nagyobb felbontást (R).

l Határozza meg a vizsgált komponensek kromatográfiás csúcsainak konzisztenciáját (tisztaságát).

l Határozza meg a módszer kimutatási határát és számszerűsítési határát;érzékenység és lineáris tartomány

2. Állítson fel kalibrációs görbét különböző koncentrációjú standard mintákkal

3. Ellenőrizze a kvantitatív módszerek pontosságát és pontosságát

4. Használja a megfelelő kromatográfia-kezelő szoftvert a mintagyűjtés, az adatfeldolgozás és az eredmények jelentésének megvalósításához

RÉSZ
05 Kvantitatív csúcsok azonosítása (minőségi)

Minőségileg azonosítsa a mennyiségileg meghatározandó kromatográfiás csúcsokat

Először a standard mintával határozza meg a mennyiségileg meghatározandó kromatográfiás csúcs retenciós idejét (Rt).A retenciós idő összehasonlításával keresse meg az ismeretlen minta egyes kromatográfiás csúcsainak megfelelő komponenst.A kromatográfiás kvalitatív módszer a retenciós idő összehasonlítása a standard mintával.A kritérium elégtelentovábbi megerősítés (minőségi)

1. Szabványos hozzáadási módszer

2. Más módszerek alkalmazása egyidejűleg: egyéb kromatográfiás módszerek (mechanizmus megváltoztatása, pl.: különböző kromatográfiás oszlopok használata), egyéb detektorok (PDA: spektrum összehasonlítás, spektrum könyvtár keresés; MS: tömegspektrum elemzés, spektrum könyvtár keresés)

3. Egyéb eszközök és módszerek

RÉSZ
06 A mennyiségi csúcskonzisztencia megerősítése

A kromatográfiás csúcs konzisztenciájának (tisztaság) megerősítése

Győződjön meg arról, hogy minden kromatográfiás csúcs alatt csak egy mért komponens található

Ellenőrizze az együtt eluáló anyagok (szennyeződések) interferenciáját

A kromatográfiás csúcskonzisztencia (tisztaság) igazolására szolgáló módszerek

Spektrogramok összehasonlítása fotodiódamátrix (PDA) detektorokkal

Csúcs tisztaság azonosítása

2996 Tisztasági szög elmélet

A 07. RÉSZBEN általánosan használt mennyiségi módszerek

Standard görbe módszer, külső standard módszerre és belső standard módszerre osztva:

1. Külső standard módszer: folyadékkromatográfiában leggyakrabban használt

Ismert koncentrációjú standard minták sorozatát állítottuk elő a vizsgálandó vegyületek tiszta mintáiból standard mintaként.befecskendezve az oszlopba a válaszértékig (csúcsterület).
Egy bizonyos tartományon belül jó lineáris kapcsolat van a standard minta koncentrációja és a válaszérték között, nevezetesen W= f×A , és standard görbe készül.

Pontosan azonos kísérleti körülmények között fecskendezze be az ismeretlen mintát, hogy megkapja a mérendő komponens válaszértékét.Az ismert f együttható szerint a mérendő komponens koncentrációja kapható meg.

A külső szabványos módszer előnyei:egyszerű művelet és számítás, ez egy általánosan használt mennyiségi módszer;nincs szükség minden egyes komponens kimutatására és eluálására;szabványos minta szükséges;a standard minta és az ismeretlen minta mérési körülményeinek konzisztensnek kell lenniük;az injekció mennyiségének pontosnak kell lennie.

A külső szabványos módszer hátrányai:A kísérleti feltételeknek magasnak kell lenniük, mint például a detektor érzékenysége, az áramlási sebesség, a mozgófázis összetétele nem változtatható;az egyes injekciók térfogatának jó ismételhetőségűnek kell lennie.

2. Belső standard módszer: pontos, de problémás, szabványos módszerekben leginkább használatos

Egy ismert mennyiségű belső standardot adunk a standardhoz, hogy vegyes standardot kapjunk, és ismert koncentrációjú munkastandardokat készítünk.A kevert standardban a standard és a belső standard mólaránya változatlan marad.Fecskendezze be a kromatográfiás oszlopba, és válaszértékként vegye (standard mintacsúcs területe/belső standard mintacsúcs területe).A válaszérték és a munkastandard koncentrációja közötti lineáris összefüggésnek megfelelően, azaz W= f×A , standard görbét készítünk.

Ismert mennyiségű belső standardot adnak az ismeretlen mintához, és injektálják az oszlopba, hogy megkapják a mérendő komponens válaszértékét.Az ismert f együttható szerint a mérendő komponens koncentrációja kapható meg.

A belső standard módszer jellemzői:A művelet során a mintát és a belső standardot összekeverik és a kromatográfiás oszlopba injektálják úgy, hogy amíg a mért komponens mennyiségének a belső standardhoz viszonyított aránya állandó a kevert oldatban, addig a minta térfogatának változása nem befolyásolja a mennyiségi eredményeket..A belső standard módszer ellensúlyozza a mintatérfogat, sőt a mozgófázis és a detektor hatását, így pontosabb, mint a külső standard módszer.

RÉSZ
08 A kvantitatív elemzési eredményeket befolyásoló tényezők

A rossz pontosságot a következők okozhatják:

Helytelen csúcsterület-integráció, minta lebomlása vagy a minta-előkészítés során bekerült szennyeződések, a mintaüveg nincs lezárva, a minta vagy oldószer elpárolgása, nem megfelelő minta-előkészítés, mintainjektálási problémák, nem megfelelő belső standard-előkészítés

A gyenge pontosság lehetséges okai:

Helytelen csúcsintegráció, injektálási vagy injektorproblémák, minta bomlás vagy minta-előkészítés során bekerült szennyeződések, kromatográfiás problémák, leromlott detektorválasz